FireBird

Jelentsen mérföldkövet Koszovó az erdélyi magyarság küzdelmében!
Az EMI nem ért egyet Európa térképének népszaporulat alapján történő átrajzolásával (így a trianoni diktátummal sem), ezzel együtt azonban fontosnak tartja, hogy megértse az új állam születésének üzenetét az erdélyi magyarság és az erdélyi, valamint a romániai románság egyaránt.

Szervezetünk nem ért egyet az önrendelkezés nemzetközi jogának azon értelmezésével, mely szerint új államot alapíthat vagy elcsatolhat részeket egy nép vagy kisebbség az őt befogadó ország területén illetve területéről csak azért, mert népszaporulata meghaladja az őshonos, államalkotó lakosságét. Ennek ürügyén darabolták fel ugyanis ezeréves hazánkat a trianoni diktátum során, oly sajátságosan értelmezve a wilsoni elveket, hogy mindenkinek a javát szolgálja, kivéve magukat a magyarokat.

Anélkül, hogy az új államot kikiáltó albánok vagy a Délvidéket orvul és jogtalanul megszerző, az ottani magyarok jogait lábbal tipró Szerbia mellé állnánk, felszólítjuk az erdélyi magyarságot arra, hogy számoljon le évszázados kishitűségével, és vegyük észre, hogyha egy nép minden erejével akar valamit, és önfeláldozóan képes küzdeni is érte, akkor előbb-utóbb eléri célját.

Felhívjuk a mindenkori román kormány figyelmét arra, hogy egy nép, nemzetrész vagy őshonos nemzeti kisebbség céljai között akkor kap helyet a függetlenség, amikor úgy érzi, következetesen megtagadják tőle közösségi jogait. Továbbá figyelmébe ajánlunk egy eddig észrevétlenül maradt nézőpontot: mikor Koszovó lépésének esetleges erdélyi vonatkozásairól festenek rémképeket, és ezért nem hajlandók elismerni az új albán államot, akkor alapvetően helyesen, ám maguk ellen beszélnek. Erdély koszovói albánjai ugyanis a románok, hiszen ők azok, akik a Magyar Királyság területén az idők során egyre kedvezőbbé váló körülmények között meghaladták az őket vendégül látó magyarok létszámát, és attól kezdve magukénak követelték – s végül háborús részvételük fejében megkapták – Erdély földjét. Mikor tehát államok oszthatatlanságáról értekeznek, tartsák e történelmi tényt szem előtt.

Felhívnánk a magyar kormány figyelmét arra, hogy ismét lehetőség nyílik Délvidék helyzetének rendezésére, a lehetséges megoldások közül pedig az autonómia a minimum, ami jár a megszállt és sanyargatott országrésznek. Felhívnánk arra is a magyar kormány figyelmét, hogy szerb menekültek ezreinek betelepítése révén sor kerülhet az etnikai arányok újabb erőszakos megváltoztatására (amit egyébként a nemzetközi jog is tilt). Felkérnénk arra is a magyar kormányt, hogy használja az elszakított magyarok érdekében Koszovó precedensértékét – ha volna magyarul érző és gondolkodó, felelős kormány Budapesten.

Ugyanakkor néma gyereknek az anyja sem érti a szavát: az immár plurálissá vált erdélyi magyar politikai terepen egymással versengve kísérelheti meg érvényesíteni a két magyar párt a Koszovó által jelentett lehetőségeket, annak tudatában, amit a minden év augusztusában sorra kerülő EMI-táborban többször megfogalmaztunk: többet kell kérnünk ahhoz, hogy a kevesebbet megkapjuk. Bátorítjuk politikusainkat: az erdélyi magyarság az mellé fog állni, aki bátran és megalkuvás nélkül képviseli közösségünk céljait és érdekeit.

Ne ünnepeljünk és ne gyászoljunk hát, hanem mérjük fel a vasárnapi történelmi esemény jelentőségét és a lehetőséget, amit a Kárpát-medencei magyarságnak jelent, ne nyugodjunk bele jogfosztottságunkba, hiszen „Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.”
(Théophile Delcassé egykori francia külügyminiszter)
2008. február 18. Kolozsvár-Marosvásárhely

Az Erdélyi Magyar Ifjak országos elnöksége nevében

Soós Sándor elnök
Bagoly Zsolt alelnök

Egyre több állam ismeri el Koszovó függetlenségét, közben Oroszország és Szerbia az Egyesült Államoknál és az ENSZ-ben protestál a terület elszakadása ellen. Az EU külpolitikai képviselője Pristinába utazott.

Koszovóba utazott kedden az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Javier Solana azután látogat a függetlenségét múlt vasárnap kikiáltó területre, hogy hétfőn az EU külügyminiszterei közös állásfoglalásban vették tudomásul: a pristinai függetlenségi határozat elkötelezi Koszovót a demokrácia és minden polgár jogegyenlősége, továbbá a szerb és más kisebbségek oltalmazása, a kulturális és vallási örökség védelme mellett, valamint elfogadja a nemzetközi felügyeletet.

A többség elismeri

Az unió tagországainak nagy többsége el fogja ismerni Koszovót: Ausztria ezt már be is jelentette, Németország kedden tervezi megtenni a bejelentést, de a magyar külügyminiszter is megtette már ajánlását. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár kedden közölte, hogy döntésével egyidejűleg Ausztria kész minden támogatást megadni Szerbiának az Európai Unióhoz vezető úton.

Koszovó szuverenitását hétfőn elismerte a BT vétójoggal rendelkező öt tagja közül három, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. George W. Bush amerikai elnök Fatmir Sejdiu koszovói elnöknek hétfőn küldött levélben köszöntötte a független és szuverén államot.
 
Moszkva és Belgrád nem nyeli le a békát

Oroszország elfogadhatatlannak tartja Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását - erről tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon amerikai kollégáját, Condoleezza Rice-t. Az orosz diplomácia vezetője a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy „a lépés veszélyes következményekkel járhat, és magában hordozza az évtizedek alatt kialakult világrend és nemzetközi stabilitás lerombolásának veszélyét”.

Boris Tadic szerb elnök azt kérte hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy a testület lépjen fel Koszovó frissen kikiáltott függetlensége ellen, mivel az – érvelése szerint – ellentétes a Szerbiára vonatkozó korábbi ENSZ-határozatokkal. „Őszinte leszek: egy békeszerető országtól, amelyben egy büszke és európai nép él, elragadták identitásának, hagyományainak és történelmének egy részét” - fogalmazott a szerb elnök. Mint hangsúlyozta, a szerb államiság bölcsője egykor Koszovó volt, amely identitásuk központi része. Tadic szerint ha a BT semmit nem tesz Koszovó kiválásának megakadályozására, ez üzenet arról, hogy egy ország szuverenitása és határai sincsenek biztonságban. A szerb elnök ugyanakkor megerősítette: Belgrád, amely a viták békés rendezését támogatja, nem alkalmaz erőszakot Koszovóval szemben.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ugyanakkor arról számolt be: a világszervezet elérte a békés konszolidációt és a működő önkormányzat létrejöttét Koszovóban, ahol már öt sikeres választást rendeztek.

A BT-tag Indonézia, amely „saját” szakadár mozgalmai miatt aggódik, nagykövetén keresztül tudatta: figyelemmel kísérik a balkáni helyzetet, de egyelőre nem ismerik el Koszovó önállóságát.

Nem Koszovó az első

A történelemben nem Koszovó az első állam, amely egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét és vált önálló állammá. Belgium 1830-ban szakadt el Hollandiától, Kelet-Pakisztánból pedig India katonai támogatásával keletkezett Banglades 1971-ben. Az „anyaállam” mindkét esetben eleinte törvénytelennek tartotta az új állam létrejöttét, és érvénytelennek függetlensége kikiáltását. Ám nemzetközi jogászok szerint erre nincs is szükség.